Akvapónia
Inspiráló cikk jelent meg a napokban Debrencenből egy leleményes kerttulajdonos újításáról. Két élelmiszertermelési stratégia hátulütőiből előnyt kovácsolva egy kevés haltáp és némi elektromos áram segítségével megtermeli a zöldséget és a halat családja számára a kertje végében, ráadásul minimális munkával. Olvassátok el!
A kérdés számomra csak az, hogy a három bemenő erőforrás (napfény, víz, haltáp) közül a táp ökológiai ára nem magasabb-e, mint első lelkesedésünkben gondolnánk... Mert a növénynek az említett nitrogénen kívül többek között foszfátra is szüksége van, ez pedig a tengeri halból sajtolt akvakultúrás haltápok perverzióját idézi fel bennem egy pillanatra... De reméljük, ki fog ez is derülni a cikk ígért folytatásából! f
Hozzászólások
A haltápok jellemzően kukoricából vannak, lesznek szerintem, és annak elég nagy a foszforigénye ha jól emlékszem. Szóval én ettől nem félnék.
Sokkal inkább attól, hogy valami jelentős állami támogatást kap a dolog, akkor tényleg elkezdik veszteséges módon csinálni, ahogy azt sok példában látjuk már.
Egyébkén díszhalasoknál már régóta megy a növényekkel "tisztítjuk" a vizet dolog, csak ott nem élelemtermesztési céllal.
Na itt egy kritika is Bíró Borbála talajmikrobiológus tollából, amelyet (az azt követő kommentekkel együtt is) érdemes megnézni. http://greenr.blog.hu/2012/01/06/haltap_mint_novenytap_avagy_mi_taplalja_az_emberi_hiszekenyseget
Amúgy szerintem nem a lényegre reflektál. A haltáp nem műtrágya.
Főleg az itt a kulcsprobléma szerintem, hogy míg a háztáji zöldség termelése megoldható komposztált konyhai hulladékból, fahamuból, komposztált székletből stb., vagyis hulladékból (hulladék -> zöldség), ez a rendszer haltápot visz be, ami minimum termeszett kukoricából van, vagyis máris eggyel magasabban vagyunk a táplálékhálózatban (hulladék -> növény -> /haltápgyártás ->/ hal zöldség)! Az ökológiai lábnyoma a dolognak jóval nagyobb - legalábbis növényoldalról. A hal viszont egy kétségtelen plusz. Kérdés a mérleg...
Esetleg nézhetjük ám onnan is, hogy minden marad ugyanazon a szinten (a halainkat és a növényeinket megtermeltük) de
Szóval "spórolunk" egy csomó gyáridőt, mérget, üzemanyagot és szennyvizet és nyerünk "bio" halat és zöldségeket. Ráadásul sok háztartásban.
Persze, nem a szent grál, de azért a jelenleginél talán jobb.
Most elolvastam a Bíró Borbála féle cikket is, és a minőségi éhezés létét nem vitatom, de a haltáp nem műtrágya. Nem 5-10 vegyszerből van összerakva. Ettől persze lehet, hogy kevés tápanyag van benne, de még ha ez igaz is, várhatóan roppant kevesen élnek majd kizárólag az így termelt zöldségeken és halon.
Mástrészt az, hogy pont a pisztángot támadja, hát az vicc. Igen, esetleg meg fognak dögleni. Akkor majd rak bele egy fokkal igénytelenebb halat. Ha pedig igaz, hogy gyorsan nőnek, akkor bizony a vízminőség jó (a halaknövekedését blokkolja a magas nitrátszint) legfeljebb nyáron melegük lesz.